2019. január 1-től összevonásra kerül a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás. A kettő ötvözetéből különálló törvény született a szociális hozzájárulási adóról (a továbbiakban: „új Szocho tv.”).
Az új Szocho tv. meghatározza a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek körét.
A jövedelmek köre megegyezik a jelenleg szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás kötelezettség alá vont jövedelmekkel. Ennek értelmében adófizetési kötelezettség áll fenn az alábbi jövedelmek után:
- a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: „Szja tv.”) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
- tanulószerződés alapján kifizetett díj, ösztöndíjas foglalkoztatás alapján fizetett ösztöndíj, érdekképviseleti tagdíj,
- külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján meghatározott havi díjazás amennyiben járulékalapot képez,
- a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelmek adóalapként meghatározott összegét
- a jelenleg 14%-os egészségügyi hozzájárulási kulcs alá tartozó jövedelmek (pl.: osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozói osztalékalap, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, külföldi színész / stábtag által megszerzett Magyarországon adóköteles jövedelem).
A jogszabály egykulcsos adót tartalmaz, melynek mértéke 19,5 százalék. Azaz a korábban 14%-os kulccsal adózó jövedelmek terhelése is nő.
Jelenleg ezekre a jövedelmekre az egészségügyi hozzájárulást csak addig kell megfizetni, amíg egy adóévben megfizetett egészségbiztosítási járulék és a 14%-os egészségügyi hozzájárulás együttes összege el nem éri a 450.000 Ft-ot.
A törvény szerint a korlát úgy módosul, hogy addig kell csak megfizetni ezen jövedelmek után a szociális hozzájárulási adót, amíg a minimálbér 24-szeresét el nem éri az összes szociális hozzájárulási adókötelezettség alá eső jövedelmek összege (a korlátba a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelmek nem számítanak bele).
Számpéldával szemléltetve és a 2018-as minimálbér összegét alapul véve (138.000 forint), amennyiben az éves szinten számított összevonandó adóalapba tartozó jövedelem eléri a 3.312.000 Ft-ot, a mostani 450.000 forintos felső határ helyett a kötelezettség 645.840 forintra emelkedik.
(Nyugdíjas, Kivás jövedelme beleszámít függetlenül attól, hogy utánuk nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.)
Kedvezmények
A kedvezmények esetén az igénybe vehető maximális összegeket a minimálbérhez igazítják, ezzel növelve az adókedvezményként igénybe vehető összegeket.
Az új Szocho tv. szerint tehát szociális hozzájárulási adóból kedvezmény vehető igénybe:
- a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak – minimálbér 50% utáni szocho
- a munkaerőpiacra lépők – 1-2 évben minimálbér, 3.évben minimálbér 50%-a utáni szocho – Igazolás kell hozzá, amit kérelemre állít ki az adóhatóság
- a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők – 1-3 évben minimálbér, 4-5.évben minimálbér 50%-a utáni szocho – Igazolás kell hozzá, amit valószinüleg majd bejelentéskor a T1041-esen lehet kérni a Nav-tól
- a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók – minimálbér 2szerese után fizetendő szocho, rehab kártya megszűnik, rehab igazolás kell hozzá
- a kutatók;
- a közfoglalkoztatottak után; valamint
- a jelenlegi feltételrendszer mellett a K+F tevékenység után.
A kedvezmény legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető az első három kedvezménykategóriában és az adó mértéke annak 50 százalékával csökken.
Az átmeneti rendelkezések között rögzítésre került, hogy a 2018-ban keletkezett jövedelmekre a hatályos Szocho tv. alapján érvényesített kedvezmények még az érvényesítésre nyitva álló határidőig figyelembe vehetőek.
Megszűnő kedvezmények
- 25 év alatti 55 év felettiek foglalkoztatása
- 25 év alatti pályakezdők