Az “új” KATA törvény

A Magyar Közlöny 118. számában jelent meg a 2022. évi XIII. számú törvény, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról. Ezzel egy teljesen új jogszabály lép hatályba a régi Kata törvény helyett.

Az új törvény 2022. augusztus 31-ével hatályon kívül helyezte a régi Kata törvényt.
Két hatályba lépési időpont szerepe a törvényben
– 2022. augusztus 1-e, ekkortól lehet választani az új feltételrendszer alapján az új Katát
– 2022. szeptember 1-e, ekkortól lép hatályba a törvény.

Az új törvény miatt minden katás vállalkozónak újra kell terveznie az adózását, át kell gondolnia, hogy mit tud, illetve mit szeretne választani, s meg kell tennie a szükséges bejelentéseket.

Nézzük át az új törvény szabályait.
2022. szeptember 1-jétől csak a főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját.

Kisadózó vállalkozó kizárólag olyan egyéni vállalkozó lehet, aki:

főfoglalkozásúnak minősül
kizárólag a lakosság részére értékesíti a terméket vagy kizárólag a lakosság részére nyújt szolgáltatásokat
tevékenységi körében nem szerepel az ingatlan bérbeadás.

Ez azt jelenti, hogy nem választhatják a Katát
– Bt-k, Kkt-k, ügyvédek, állatorvosok
– mellékfoglalkozású egyéni vállalkozók,
– nyugdíjasok,
– nappali tagozatos hallgatók,
– a 25. életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető,
– azok akik rokkantsági ellátásban részesülnek és egészségi állapotuk a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

A legfontosabb változás, hogy a katát választó egyéni vállalkozók kizárólag természetes személyek részére értékesíthetnek és nyújthatnak szolgáltatásokat.
A törvény alapján ugyanis a kisadózói adóalanyiság megszűnik a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez bevételt, ide nem értve a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt, továbbá a fizetési számlán jóváírt kamatot.

Kifizetőnek minősül bármelyik társas vállalkozás, másik egyéni vállalkozó, az Önkormányzat, a költségvetési szervek (pl. iskola, óvoda, stb.) és a külföldi kifizető is. A külföldi magánszemély azonban nem, tehát felé továbbra is lehet számlázni.

A bevételi értékhatár megemelkedik évi 18 millió forint bevételig (felette 40% különadó), de az adózási formát csak a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják.

Az alanyi áfamentesség határa ettől még továbbra is 12 millió Ft marad.

Az adó mértéke minden kisvállalkozónak havi 50 ezer forint. Megszűnik a 25.000 és a 75.000 kata.

Ki választhatja a Katát?

A katát a főfoglalkozású, az Evectv. szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó válaszhatja, az ott rögzített tevékenységeivel összefüggésben.

Ki nem minősül főfoglalkozású egyéni vállalkozónak?

Nem főfoglalkozású az egyéni vállalkozó, ha a tárgyhónap minden napján:

– legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll (az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani),
– a Tbj.4 szerinti kiegészítő tevékenységet folytat (nyugdíjas),
– a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
– a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosított,

– olyan magánszemély, aki 2011. december 31–én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
– rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
– a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül,
– a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Evectv. szerint nyilvántartásba nem vett, az Szja tv.8 szerinti egyéni vállalkozónak minősül (például egyéni ügyvéd, közjegyző),
– nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
– köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép– vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatásban tanul, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is.

Ki minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak?

a biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet végző, saját jogú nyugdíjas, és
az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

Ki minősül saját jogú nyugdíjasnak?

Saját jogú nyugdíjasnak számít az a magánszemély, aki:
– a Tny., illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban, szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
– a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT–állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

Így például, ha az egyéni vállalkozó az adott hónap minden napján heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, akkor nem számít főfoglalkozásúnak, ezért nem választhatja a katát.

Ki nem választhatja a Katát?

Nem választhatja a katát:

az egyéni cég,
a betéti társaság (Bt.),
a közkereseti társaság (Kkt.),
az ügyvédi iroda,
az Szja törvény szerinti egyéni vállalkozó fogalmába tartozó egyéb személyek, azaz:
az egyéni ügyvéd, az állatorvos, a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő.

Kiesnek az “új” kata adózói körből azok az egyéni vállalkozók is, akik eddig sem minősültek főállású kisadózónak.

aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll,
nyugdíjas,
külföldön biztosított személynek számít,
rokkantsági/baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és jelenleg rokkantsági/rehabilitációs ellátásban részesül,
rokkantsági ellátásban részesül (és egészségi állapota 50% vagy kisebb),
más vállalkozásban társas vállalkozónak minősül,
Szja törvény szerinti egyéni vállalkozónak minősül,
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
nappali tagozatos diák.

Nem választhatja a katát továbbá az a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, aki(nek):
– adószámát a Nemzeti Adó– és Vámhivatal (NAV) a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte, vagy aki a bejelentés időpontjában adószám törlésének hatálya alatt áll,
– az adóalanyiság választásának évében az ÖVTJ13 szerint meghatározott, 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerzett.

Ki minősül az Art szerint kifizetőnek?

Az “új” KATA törvény szerint az egyéni vállalkozónak megszűnik az új kata adóalanyisága, ha Art. szerinti/ külföldi kifizetőtől szerez bevételt. Tehát annak van jelentősége, hogy a bevételt az egyéni vállalkozónak ki juttatja.

Art. szerint kifizető:

az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti,

kamat esetében, aki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint természetes személynek kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják,
tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében a megbízott (bizományos),
külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki,
külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet,
minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet,
az adóköteles társadalombiztosítási ellátás tekintetében, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette,
az adóköteles nyeremény szempontjából a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a természetes személynek,
a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § 4. pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 87. §-a szerinti külföldi vállalkozást,
letétből történő kifizetés esetén nem lehet a hatóság, nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, ügyvéd, közjegyző és a bírósági végrehajtó.

Az egyéb szervezet fogalma:

az egyéni cég, a polgári jogi társaság, a társasház, a

társasüdülő, a társasgarázs, az építőközösség, a jogi

személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés és a külföldi

székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.

Az őstermelő vagy az adószámos magánszemély

az Art. szerinti kifizetőnek nem minősíthetőek. Ebből következően ha

2022. szeptember 1-je után a kisadózó vállalkozó adószámos

magánszemélytől vagy mezőgazdasági őstermelőtől bevételt

szerez, nem szűnik meg a kisadózói adóalanyisága.

A külföldön letelepedett egyéni vállalkozó

nem tekinthető sem külföldi illetőségű jogi személynek, sem

egyéb szervezetnek, ezért nem számít külföldi kifizetőnek.

Egészségpénztár esetében az alábbiakra kell figyelni:

Ha az egészségpénztári számlával rendelkező magánszemély készpénzzel vagy saját bankkártyájával fizet az “új” KATA szerint adózó egyéni vállalkozónak, mert például nincs nála az egészségpénztári kártya és számlát kér az “új” KATA szerint adózó egyéni vállalkozótól, akkor az egészségpénztár nem az “új” KATA szerint adózó egyéni vállalkozónak, hanem a pénztártagnak fizeti ki a termék, szolgáltatás ellenértékét. Vagyis ebben az esetben nincsen probléma.
Ha azonban az egészségpénztártag által vásárolt termék, igénybe vett szolgáltatás ellenértékét az egészségpénztár, mint kifizető fizeti ki az “új” KATA szerint adózó egyéni vállalkozónak, akkor a kifizetőtől származó bevétel megszerzése az új adóalanyiság megszűnését eredményezi (ez történik például, ha az egészségpénztári tag az egészségpénztári kártyájával vásárol).

Mennyi a tételes adó, és mikor, hogyan kell megfizetni?

Tételes adó

A kisadózó egyéni vállalkozónak havi 50 ezer forint tételes adót kell fizetnie.
A tételes adó egészét meg kell fizetni az adóalanyiság fennállásának minden megkezdett naptári hónapjára, a tételes adó arányosítása nem lehetséges.

A tételes adót a kisadózó vállalkozónak a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie:

NAV Kisadózó vállalkozások tételes adója bevételi számla

10032000–01076349

Mikor nem kell a tételes adót megfizetni?

Mentesülés a tételes adófizetés alól

Nem kell megfizetni a kisadózó egyéni vállalkozónak a havi 50 ezer forint tételes adót azokra a hónapokra, amely hónapok egészében

– táppénzben, baleseti táppénzben,

– csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,
– katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
– fogvatartott,
– egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
kivéve, ha a Kata tv. szerinti adóalanyiságba tartozó tevékenységet végez, így különösen, ha ebben az időszakban bevételt szerez.

Például, ha a fodrászként dolgozó kisadózó egyéni vállalkozó táppénzben részesül az adott hónapban, és ebben az időszakban az alkalmazottja
fogadja az erre a hónapra bejelentkezett vendégeket, aminek következtében bevétel keletkezik, akkor ebben a hónapban a kisadózónak meg kell fizetnie a tételes adót.

Nem kell megfizetni a kisadózó egyéni vállalkozónak a havi 50 ezer forint tételes adót azon hónapra vonatkozóan sem, amelyben az a)–c) pontok szerinti mentesítésre okot adó körülmény megszűnik, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt.

A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre a kisadózónak az adót a fenti okok miatt nem kell megfizetni.

A kisadózó egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni a NAV–hoz, ha a tárgyhónapra vonatkozóan nem kell tételes adót fizetnie.

A kisadózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói tevékenység szünetelése miatti mentesüléskor nem kell bejelentést tennie, ilyenkor a kötelezettsége módosítását a rendelkezésre álló adatok alapján a NAV végzi el.

A kisadózó egyéni vállalkozónak azonban be kell jelentenie, ha a vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt a Kata tv. szerinti adóalanyiságba tartozó tevékenységet végez, így különösen, ha ebben az időszakban bevételt szerez. Ezt a bejelentést a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megtenni.

Milyen adókat vált ki a tételes adó?

A tételes adóval teljesített közterhek

A kisadózó egyéni vállalkozó mentesül a gazdasági tevékenységével összefüggésben:

a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó;
a saját maga után fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék
szociális hozzájárulási adó megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

A kisadózó egyéni vállalkozó a tételes adó megfizetésével nem mentesül az általa foglalkoztatott magánszemélyeknek juttatott jövedelmek után teljesítendő adó– és járulékfizetési és bevallási kötelezettségek alól.

Ki minősül az Art szerint kifizetőnek?

Art. szerint kifizető:

a) az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti,
b) kamat esetében, aki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint természetes személynek kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják,
c) tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében a megbízott (bizományos),
d) külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki,
e) külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet,
f) minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet,
g) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás tekintetében, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette,
h) az adóköteles nyeremény szempontjából a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a természetes személynek,
i) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § 4. pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 87. §-a szerinti külföldi vállalkozást,
j) letétből történő kifizetés esetén nem lehet a hatóság, nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, ügyvéd, közjegyző és a bírósági végrehajtó,

Az egyéb szervezet fogalma: az egyéni cég, a polgári jogi társaság, a társasház, a társasüdülő, a társasgarázs, az építőközösség, a jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.

Az őstermelő vagy az adószámos magánszemély az Art. szerinti kifizetőnek nem minősíthetőek. Ebből következően ha 2022. szeptember 1-je után a kisadózó vállalkozó adószámos magánszemélytől vagy mezőgazdasági őstermelőtől bevételt szerez, nem szűnik meg a kisadózói adóalanyisága!