Az átalányadót az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő választhatja.

A korábbi évekkel ellentétben 2023–ban átalányadózás választásakor már nem kell feltételként vizsgálni a megelőző adóév bevételének összegét.

Az átalányadózás választásának joga a tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozót is megilleti.

Az is dönthet az átalányadózás mellett, aki tevékenysége alapján nem az Evectv. szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban van bejegyezve (például az egyéni ügyvéd).

Adóévenként az adóév egészére lehet választani. Nyilatkozni kell róla, ami visszavonásig érvényes.

A kezdő egyéni vállalkozó a NAV–hoz történő bejelentkezés során a Webes Ügysegéden keresztül jelentheti be, hogy adókötelezettségeit az átalányadózás szabályai szerint kívánja teljesíteni.

A 2023–ban tevékenységet folytató katás egyéni vállalkozó az átalányadózás szabályainak alkalmazását a 23T101E adatlapon jelentheti be a NAV–hoz.

Az Szja tv. szerint vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó, ha 2023–ban az átalányadózást választ, ezt a szándékát a személyi jövedelemadó bevallásában(22SZJA) jelezheti, amelyet 2023. május 20-ig kell benyújtani. A bevallásban jelzett választása a teljes 2023-as adóévre szól (amennyiben az átalányadózás feltételeinek megfelel).

Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatóak, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele
– az éves minimálbér tízszeresét, azaz a 27 millió 840 ezer forintot,
– a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele az éves minimálbér ötvenszeresét, azaz a 139 millió 200 ezer forintot nem haladja meg.

A tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó esetében
a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni!

A jövedelem megállapításához a bevételekből kell kiindulni.

Ez a bevétel az szja tv-ben lévő vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó kedvezményekkel nem csökkenthető, mivel azok kizárólag a vállalkozói szja szerinti adózási módra vonatkoznak. A megállapított bevételt tudjuk csökkenteni a tevékenységhez tartozó költséghányad mértékével. Ebből figyelembe tudjuk még venni  a mentesített részt. Az így megkapott összeg lesz a jövedelem.

Bevétel

-Költség

-Mentesített összeg

= JÖVEDELEM

Adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó, átalányban megállapított jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része.

Így tehát nem kell személyi jövedelemadót fizetnie az átalányadózó egyéni vállalkozónak, ha az átalányban megállapított jövedelme 2023–ban nem haladja meg az 1 392 000 forintot.

Ez  azt jelenti, hogy

– 40% költséghányad esetén 2.320.000.- Ft adómentes bevételt

– 80% költséghányad esetén 6.960.000.- Ft adómentes bevételt

– 90% költséghányad esetén 13.920.000.- Ft adómentes bevételt szerezhet az egyéni vállalkozó.

Ha az egyéni vállalkozó év közben tér át az átalányadózásra, az adómentes jövedelmet nem kell arányosítani, akkor is az 1 392 000 forintos határral számolhat. Vagyis nem kell ezt a mentesített összeget nem kell arányosítani!

Bevétel:

1. az értékesített termék, áru, vagy szolgáltatás ellenértékeként befolyt összeg,
2. bevétel az ezek előlegeként befolyt összeg is, tehát amint kézhez kapunk egy előleget, az rögtön bevételt fog képezni, ez igaz akkor is ha az ellenértéket nem pénzben, hanem természetben kapjuk
3. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz – ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is -, nem anyagi javak, anyag, félkész termék (a továbbiakban együtt: vagyontárgy) értékesítésekor kapott ellenérték, ha annak beszerzési, előállítási költségét az egyéni vállalkozó bármelyik évben költségei között elszámolta, vagy értékcsökkenési leírást számolt el,
4. az áru szállításáért vagy csomagolásáért külön felszámított összeg
5. a kapott kamat (különösen a belföldi pénzforgalmi számlán jóváírt kamat);
6. a kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint a fizetett kötbér, kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg, kivéve, ha korábban költségként nem vették figyelembe;
7. a felvett támogatás (ideértve különösen az egységes területalapú támogatást is), figyelemmel a X. fejezet rendelkezéseire is;
8. az adó, a szociális hozzájárulási adó stb. különbözetének a visszatérítése, ha a befizetést az egyéni vállalkozó költségként bármely évben elszámolta;
9. a káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítás, kártérítés, ideértve a felelősségbiztosítás alapján felvett összeget;
10. azon biztosítási szolgáltatás értéke, amely esetében az arra jogosító biztosítási díjat az egyéni vállalkozó költségként elszámolta;
11. a kerekítési szabályok alkalmazása során keletkezett bevételi többlet különbözet;
12. nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatás összege.

Nem bevétel a költségek fedezetére, fejlesztési célra kapott támogatás.

Amennyiben ilyen támogatást kapunk, úgy az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenünk az adókötelezettségünket, tehát az hogy nem bevétel az átalányadóban az nem azt jelenti, hogy nem kell utána adóznunk, hanem csak azt, hogy nem az átalányadó keretében, hanem önálló tevékenységként az szja bevallásunkban.

A 40%-os költséghányad a főszabály.

Ha nem férünk bele a 80%-os vagy a 90%-os költséghányadba, akkor a 40%-os költséghányad vonatkozik ránk.

Ha több tevékenységet végzünk egyidejűleg, akkor mindig a kedvezőtlenebb költségátalányt tudjuk csak választani valamennyi tevékenységünkre, tehát arra nincs mód, hogy van egy 40% alá tartozó tevékenységem, meg egy 80% alá tartozó, s egyszerre alkalmazzam mindkét költségátalányt, kizárólag egyet alkalmazhatok, az pedig ilyenkor a 40% lesz.

Az szja tv. 53.§ (2)-es bekezdésében felsorolt tevékenységek tartoznak ide.